Ragasztástechnika - Gerd Habenicht

Hiánypótló szakkönyv az ipari ragasztástechnikákról. Az ipar bármely területén a ragasztással összeillesztett alkatrészeknél a kötés szilárdsága megegyezik a csavaros, hegesztett vagy forrasztott kötések szilárdságával. A ragasztási műveletek előnyeinek, és a korszerű ragasztóknak köszönhetően rohamléptekben terjed a ragasztott kötések alkalmazása. A könyv aprólékosan és alaposan ismerteti a ragasztás elméletét, alkalmazásának lehetőségeit és a ragasztóanyagokat. A kötet a németül már 6 kiadásban megjelent német „Ipari ragasztástechnika” című könyv magyar nyelvű kiadása. A tartalomból 1. Bevezetés 1.1. A ragasztás mint kötési eljárás 1.2. A ragasztás előnyei és hátrányai 1.3. Fogalmak és definíciók 2. A ragasztóanyagok felépítése és felosztása 2.1. A ragasztóanyagok felépítése 2.2. A ragasztóanyagok felosztása 2.3. Ragasztók adalékanyagai és tapadásjavító anyagok 3. A ragasztóanyagtól a ragasztórétegig 3.1. Reakcióval keményedő ragasztóanyagok - alapfogalmak 3.2. Kétkomponensű (2K-) és egykomponensű (1K-) reakcióval keményedő ragasztóanyagok 3.3. A ragasztórétegek tulajdonságai 4. Reakcióval keményedő fontos ragasztóanyagok 4.1. Epoxigyanta-ragasztók 4.2. Poliuretán- (PUR-) ragasztók 4.3. Akrilátragasztók 4.4. Telítetlen poliésztergyanták (UP-gyanták) 4.5. Fenolgyanta-ragasztók 4.6. Szilikonok és MS polimerek 4.7. A reakcióval keményedő ragasztóanyagok összefoglalása 4.8. Ragasztófóliák 4.9. Tömítőanyagok 4.10. Polimerhabarcsok 5. Fizikai hatásra kötő ragasztóanyagok 5.1. Ömledékragasztók 5.2. Oldószeres ragasztók 5.3. Kontaktragasztók 5.4. Diszperziós ragasztók 5.5. Plasztiszolok 5.6. Nyomásra tapadó ragasztók, ragasztószalagok 5.7. Ragasztócsíkok 5.8. Ragasztórudak 5.9. Természetes nyersanyag alapú ragasztók 5.10. Szervetlen alapú ragasztók 6. A ragasztásokban ébredő kötőerők 6.1. Kötőerők a ragasztóréteg és az összekötendő darab között (adhézió) 6.2. Nedvesítés 6.3. A felületi feszültség 6.4. Kötőerők a ragasztórétegen belül (kohézió) 7. A ragasztások készítése 7.1. Felületkezelés 7.2. A ragasztók használata 7.3. Javítóragasztások 7.4. A ragasztás során elkövethető hibák és azok kijavítása 7.5. Ragasztáskor alkalmazandó biztonsági intézkedések 7.6. Minőségbiztosítás - Minőségirányítás 7.7. Ragasztástechnikai képzés 8. A ragasztóanyag kiválasztása 8.1. Általános megjegyzések 8.2. A ragasztó kiválasztását befolyásoló tényezők 8.3. Kiválasztási kritériumok 9. A fontosabb szerkezeti anyagok ragasztástechnikai tulajdonságai 9.1. Fémek 9.2. Műanyagok 9.3. Üveg 9.4. Gumi/kaucsuk ragasztása 9.5. Fa/fa ragasztása 9.6. Porózus anyagok ragasztása 10. A ragasztások szilárdsága, méretezése és vizsgálata 10.1. A szilárdság fogalma 10.2. Vizsgálati eljárások 10.3. Rugalmas ragasztás 10.4. Tengely/agy kötések 11. A ragasztás ipari alkalmazásai 11.1. Ragasztás a repülőgépiparban és az űrtechnikában 11.2. Ragasztás a járműiparban 11.3. Ragasztás az elektronikaiparban 11.4. Optikai építőelemek ragasztása 11.5. Ragasztás és szigetelés az építőiparban 11.6. Ragasztás a papírfeldolgozó iparban 12. A ragasztások szerkezeti kialakítása 13. Függelék 13.1. Ragasztástechnikai számításokban előforduló angolszász egységek és az SI-egységek közötti átszámítási tényezők 13.2. Szakkifejezések német és angol (angol és német) megnevezései 14. Irodalomjegyzék 15. Szakkifejezések magyarázata