Klebelsberg-Kornis-Hóman - A két világháború közötti kultúrpolitikusok székesfehérvári szobrai - L. Simon László

"Hazánkat a vesztes első világháborút lezáró trianoni békeszerződés kilátástalan helyzetbe kényszerítette. Magyarország az egykori területének harmadára zsugorodott össze, ahol sokáig lehetetlennek tűnt az óriási gondokkal küszködő, egykor szebb napokat látott ország gazdasági és kulturális újjáépítése. A lelki-szellemi apátiából való kilábalásban meghatározó szerepe volt a 20. század egyik legjelentősebb politikusának, Klebelsberg Kuno (1875-1932) egykori kultuszminiszternek, aki egy évtizedes vezetői munkája során reményt és hitet adott a revizionista politika sikeréről álmodozó magyarság széles tömegeinek. Klebelsberggel szorosan együttműködött a korszak további két nagy személyisége: Kornis Gyula (1885-1958) piarista szerzetes, akadémikus, egykori államtitkár, képviselőházi elnök, valamint Hóman Bálint (1885-1951) történész, numizmatikus, a Nemzeti Múzeum egykori igazgatója, későbbi kultuszminiszter.
A mai kultúrpesszimizmus, valamint az egyre erősödő európai szintű identitásküzdelmek és kultúrharc közepette akartunk emléket állítani a 20. század három kimagasló jelentőségű politikai és tudományos életművével rendelkező kultúrpolitikusának, Klebelsberg Kunónak, Kornis Gyulának és Hóman Bálintnak a nemzet történelmi fővárosában, Székesfehérvárott. Bár kései utódokként mind a személyes felkészültségünk és a tehetségünk, mind a munkánk támogatottsága elmarad a nagy elődökétől, mi is erősen hiszünk az élet magasabb értelmében, a kultúra értékeiben és eszményeiben, az alkotás erejében. Ezért három köztéri alkotás elkészítésére kértük fel Pető Hunor képzőművészt, s mindhármat Székesfehérvár szimbolikus terén szerettük volna felállítani. Klebelsberg Kuno egykor fehérvári ciszter diák volt, utóda, Hóman Bálint a koronázó város országgyűlési képviselőjeként dolgozott, s Kornis is sok szállal kötődött a városhoz.
Klebelsberg szobrát 2013-ban, Kornisét pedig 2014-ben adtuk át. Hóman Bálint személye viszont komoly, még a nemzetközi nagypolitikát is megérintő viták kereszttüzébe került, ezért az őt megörökítő alkotás székesfehérvári felállítása elmaradt.
Az olvasó kezében tartott könyv nem tudja és nem is akarja orvosolni a 2015-ös szobor­állítási fiaskót. Ugyanakkor szeretnénk úgy bemutatni egy vitatott korszakot, hogy összetett és hiteles képet alkothassunk az akkor tevékenykedő történelmi személyiségekről, valamint korántsem fekete vagy fehér életútjuknak az egész nemzet sorsát alakítani képes sikereiről, kudarcairól, tévedéseiről, vélt vagy valós bűneiről."
L. SIMON László