Geyer Stefi hegedűművész életútja - Levelezése Bartók Bélával - Váradi Helga

Geyer Stefi, Hubay Jenő tanítványa csodagyermekként vált hírességgé. Budapesten, Bécsben majd Zürichben élt. A neves hegedűművésznő - aki éppen Bartók ideáljaként került az érdeklődés középpontjába - pályáját első ízben mutatja be gazdag dokumentumgyűjtemény. A Bartókkal folytatott, eddig nagyobbrészt ismeretlen levelezés mellett családi levelei, koncertjeinek részletes jegyzéke is megtalálható a kötetben, amelyet gazdag kép- és dokumentumválogatás egészít ki. Bartók Béla leveleinek legjelentősebb része korábban Paul Sacher magánkiadásában vált hozzáférhetővé, az eredeti kéziratok hasonmásaként. A mostani kötet nemcsak teljesebben tartalmazza közreadott, jegyzetelt formában Bartók leveleit, hanem együtt közli Geyer Stefi leveleivel is, melyek mind ez idáig teljességgel hozzáférhetetlenek voltak. Bartók Béla, az általában igen zárkózott zeneszerző 1907-1908-ban Geyer Stefihez írt különösen mély és kitárulkozó levelei egyszerre dokumentálják első nagy tudományos felfedezéseket tartogató erdélyi népzenegyűjtő útjának élménybeszámolóit, a hegedűművésznőnek készülő kompozíciója, a korai hegedűverseny keletkezéséről szóló részletes híradásokat, valamint a 20. századi magyar kultúra egy páratlan jelentőségű alkotójának eredeti, lázadó szellemű, ifjúkori gondolatait. A szoros muzsikus barátság, majd a zeneszerző részéről kibontakozó reménytelen szerelem ritka szép dokumentumai e levelek. A nagy csalódás, mely egybeesett a népzenei munka kibontakozásával, gyökeresen formálta át Bartók egész alkotó személyiségét és pályáját. A levelezés második része 1928-1945-ben keletkezett. A két művész húsz év múltával felvett kapcsolata szakmai-baráti jellegűvé szelídült, amelybe a két művész családja is bekapcsolódott. Geyer Stefi életútjának felfedhető rejtelmeit és dokumentumait Váradi Helga, a Svájcban élő sikeres zeneművész, a Luzerni Színház projektmenedzsere tárja az olvasók elé, többéves kutatómunkájának eredményeként, míg Bartók Hegedűversenyének hányatott sorsáról Vikárius László zenetörténész, a Zenetudományi Intézet Bartók Archívumának vezetője írt tanulmányt.