Az izraeli–palesztin konfliktus legrövidebb története - Michael Scott-Baumann

Milyen hatással volt a cionizmus a Palesztinában élő arabokra? Miért hagyták el az izraeli csapatok 2005-ben Gázát? Michael Scott-Baumann Közel-Kelet-szakértő közérthető történeti elemzést kínál az izraeli–palesztin konfliktus eredetéről és évszázados kibontakozásáról. Tömören és érthetően elemzi a konfliktus okait, és tekinti át annak állomásait a polgárháborús időktől egészen napjainkig. Kitér az izraeli–palesztin történelem olyan kulcsfontosságú eseményeire, mint a korai brit mandátum, Izraeli Állam 1948-as megalapítása, az 1967-es hatnapos háború és a Trump-adminisztráció 2020-as béketerve. Az események politikai kontextusát vázoló fejezeteket palesztinoktól és izraeliektől származó személyes beszámolók keretezik. Az időrendi összefoglalóval, szószedettel és a béketárgyalások kudarcának elemzésével záruló könyv nélkülözhetetlen azok számára, akik közelebbről meg szeretnének ismerkedni korunk egyik legdrámaibb konfliktusával. Idézet „Az izraeli–palesztin konfliktus immár háromnegyed évszázadnyi múltra tekint vissza. Lényegében területvitáról van szó. A kérdéses terület nem más, mint Palesztina, amely napjaink Izraeli Államát, továbbá Ciszjordániát és Gázát jelenti. Egy viszonylag kis földszakaszról van szó, amely alig nagyobb Belgiumnál vagy az amerikai Marylandnél, az itt élők száma pedig nem haladja meg a tizenhárommillió főt. A konfliktus két oldalán a cionizmus ideológiáját követő zsidó bevándorlók és leszármazottaik, illetve a palesztin arabok állnak. Mindkét fél egyaránt jogot formál arra, hogy Palesztinában – annak egészében vagy bizonyos részein – éljen, és afölött ellenőrzést gyakorolhasson. Jelen könyv egészen napjainkig ívelő történeti áttekintést kíván nyújtani azon olvasók számára, akik figyelemmel kísérik ugyan a közel-keleti eseményeket, de sokszor nincsenek teljesen tisztában a konfliktus hátterével és annak több évtizedes történetével. Donald Trump éppen a kötet megjelenésének idején ütötte nyélbe „az évszázad megállapodását”, az izraeliek további ciszjordániai területek elfoglalásával fenyegettek, később, 2021 májusában pedig ismét fellángolt az izraeliek és palesztinok közötti erőszak, majd 2023. október 7-én sor került a rettenetes terrortámadásokra és azt követően Gáza bombázására. A kötet az 1914 előtti helyzet felvázolásával kezdődik, majd Nagy-Britanniának a térségben vállalt szerepével, illetve a zsidó állam két háború közötti kialakulásával folytatódik – látni fogjuk, hogy a zsidók és az arabok közötti feszültség már ekkor is alapvetően meghatározta az itteniek életét. Igyekeztem a lehető legtárgyilagosabb leírást adni azokról a sajátos körülményekről, amelyek között Izrael Állam megszületett, azonkívül közelebbről is megvizsgáltam az államalapítással kapcsolatos izraeli és palesztin narratívákat. Ezekből a vizsgálódásokból kiderül, hogy milyen alapvető hatást gyakorol a történelem a jelenkori viszonyokra és politikára. A gyors változások időszakában néhány kulcsfontosságú eseményre is kitértem, folyamatosan szem előtt tartva a múltat a jelennel összekötő folytonosságot. A szélesebb arab–izraeli konfliktus kontextusának felvázolása mellett könyvem elsősorban az izraeliek és a palesztinok küzdelmeire fókuszál. Ebből adódóan a kötet második fele elsősorban a palesztin területek Izrael általi megszállásával, illetve a palesztinok ellenállásával foglalkozik – mind a mai napig ez alkotja az izraeli–palesztin konfliktus gyökerét, egyúttal ez képezi a béketörekvések legkomolyabb akadályát is. Munkám néhány alapkérdés tisztázásával kezdődik, és néhány személyes – mind izraeli, mind palesztin perspektívájú – történettel végződik. Ezekhez naplókat, interjúkat, memoárokat és riportokat is felhasználtam, hogy hiteles képet nyújthassak arról, milyen hatást gyakorol a térséget meghatározó konfliktus az ott élők hétköznapjaira.”