A hatalom jelei, képei és terei - Szirmai Éva

Előhang a JEL-KÉP-TÉR sorozat köteteihez JEL – jelviszonyban többletértelemre szert tevő természeti jelenség vagy ember alkotta dolog, tárgy KÉP – jelviszonyban értelmezhető vizuális alkotás TÉR – jelfolyamatok színhelye, ahol természeti, társadalmi jelviszonyok működnek JEL-KÉP-TÉR köteteinkben arra vállalkozunk, hogy a szemiotika elméleti kereteiben vizsgáljuk a jelhasználat megnyilvánulásait, a térhasználat, a vizuális jelek sokrétű világát. Törekvéseink közös nevezője a társadalmi, természeti és kulturális-művészeti jelenségek szemiotikai elvű megközelítése, elemzése, melyhez mindenekelőtt Charles S. Peirce, Charles W. Morris, Jurij Lotman, Jurij Sztyepanov, Thomas Sebeok, Umberto Eco valamint a hazai kutatók közül Voigt Vilmos, Petőfi S. János, Horányi Özséb, Szívós Mihály elméleti munkássága szolgál alapul. A Szegedi Tudományegyetem Juhász Gyula Pedagógusképző Karán megalakult munkacsoport azt a célt tűzte ki, hogy köteteiben helyet ad a kortárs szemiotika elméleti irodalmának, átfogó elemzéseknek, interdiszciplináris megközelítéseknek. Reményeink szerint a JEL-KÉP-TÉR sorozat hozzájárul a hazai szemiotikai kutatások sokszínűségéhez. A sorozatszerkesztők