Leírás
Nem tudom, ti hogy vagytok vele, de én látom, ha megjelenik valakinek a szemében a jóság. Ott szokott megjelenni. Igyekszem is, hogy legyen. Mert jó nézni. Deám azt nem lehet csak úgy, olcsón. Mondhatsz például olyasmit, eleve tudod, tetszeni fog. És akkor van a jóság. Könnyű ezt elérni, ha olyant mondasz, amit már más is, mert ebben ráismernek, és jó. Szóval a jó, az valami ismert, ismerős lenne? Vannak ilyen mondók, azt meghallgatjuk, és ott lesz a szemünkben az unalmas jóság. Mert nem tudta előcsalogatni a játékkal. Az kell hogy legyen, az a kis izgalom, várakozás… Most aztán türelmesnek jó lenni. Mint amikor nagy lapuleveleket hajtasz szét a réten, az erdő alatt, és ott vannak az ibolyák. Ott kéklenek. Jó ám a kék. Az ég is, mit mondjak. És van ott sok pipacs is, meg futórózsa. Az is. És az a fehér tölcsérvirágocska. Az fölkúszik a vadcsalánra, és onnan fentről nézeget a kis tányérkájával. Deám nem szabad hozzáérni, mert lehet, hogy megijed. És akkor nem lesz a jóság. A pipacsok meg olyan könnyedén dobják le a szirmukat, hát! Dehát ők a pipacsok. Ezért mondom, a réten óvatosan kell járni, mert a két nyárfa közt kihúzott zsinórra teregeti az a lány a ruhákat.
| Kiadó | Napkút Kiadó |
| Oldalak | 126 |
| Borító | ragasztott |
| Nyelv | Magyar |
